Miért nem kell Oroszországnak rendelkeznie nukleáris fegyverekkel a Krímben?
Andrey Rezchikov, "Nézd"
Oroszország szerint joga van nukleáris fegyverek elhelyezésére bárhol a területén, beleértve a stratégiailag fontos Krím-félszigetet is. Miért nem teszi akkor Moszkva?
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter szerint "a Krím jelentős orosz katonai bázissá vált". Szerinte Oroszország atomfegyvereket telepíthetett a félszigetre. "Megalapozott gyanúink vannak arra nézve, hogy lehetnek atomfegyverek, vagy legalábbis nukleáris fegyverek infrastruktúrája" - mondta a miniszter, hozzátéve, hogy Kijev az ENSZ Közgyűlésének határozattervezetét kívánja elkészíteni a "megszállt" Krím militarizálásáról.
Klimkin magától a félszigettől kapott választ. A Kriminform által idézett republikánus miniszterelnök-helyettes, Dmitrij Polonszkij őrültnek nevezte a miniszteri nyilatkozatot. Elmondása szerint Kijev szándékosan teszi a lehető fantasztikusabb kijelentéseket annak reményében, hogy valaki elkapja a hitet, éppen azért, mert hihetetlenek. "Nem tartom szükségesnek másként kommentálni ezt a téveszmét" - foglalta össze Polonsky.
Ukrajnában azonban folyamatosan hallani ilyeneket Oroszországról. Klimkin már 2015-ben az antalyai NATO-miniszteri találkozó előtt kijelentette, hogy "Oroszország nukleáris fegyverek Krímben történő bevetése a nemzetközi kötelezettségvállalások legsúlyosabb megsértését jelentené". Hasonló nyilatkozatokat tett ugyanebben az évben egy konferencián, amelynek célja a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés felülvizsgálata. Andriy Parubiy, a Verhovna Rada házelnöke tavaly azt mondta, hogy Oroszországnak állítólag telepítenie kellett "és egyes források szerint nukleáris támadófegyvereket már bevetett" a Krímben. Hasonló nyilatkozatokat tett a NATO - a NATO Európában működő szövetséges erőinek egykori parancsnoka, Philip Breedlove tábornok azt állította, hogy nukleáris fegyverek szállító rendszereit áthelyezték a félszigetre.
Oroszország külügyminisztériuma válaszként közölte, hogy a Krím az Orosz Föderáció része, és Moszkvának joga van nukleáris fegyverek elhelyezésére a félszigeten. Mint Szergej Lavrov miniszter elmondta: "a Krím olyan ország részévé vált, amelynek a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés szerint vannak ilyen fegyverei". "A nemzetközi jog szerint pedig az orosz államnak minden oka megvan arra, hogy törvényes nukleáris arzenáljával rendelkezzen, érdekeinek és nemzetközi jogi kötelezettségvállalásainak megfelelően" - hangsúlyozta a miniszter.
Ráadásul Oleg Belaventsev, a krími szövetségi körzet elnökének meghatalmazottja megjegyezte, hogy Oroszországnak egyszerűen nem kell atomfegyverrel rendelkeznie a Krím-félszigeten. "Van elég fegyverünk ahhoz, hogy odaérjünk ellenfelünkhöz, ahol van" - mondta a magas rangú tisztviselő a TASS-nak adott interjúban.
A Geopolitikai Problémák Akadémiájának első alelnöke, Konstantin Szivkov a Vzglyadnak írt kommentárjában elmondta, hogy atomfegyvereket soha nem helyeznek el a határok közelében, hanem csak a szárazföldön, "annak megakadályozása érdekében, hogy ellenséges erők legyőzzék őket, ha egy fegyveres konfliktus tör ki. " Klimkin szavait "ostobaságnak" és "őrült ostobaságnak" nevezte.
Szivkov véleményét Alekszej Leonkov katonai szakértő, az Arsenal Otechestva magazin szerkesztője is megosztotta. Elmondása szerint az aknabázisú és mobil nukleáris komplexek helyzetterületei mindig többnyire Szibériában voltak. A szovjet időszak alatt stratégiai Tu-160 rakétahordókat tartottak a Krímben, de atomfegyverraktárak nem voltak - mondta Vzglyadnak. Hozzátette, hogy Ukrajna atomfegyver-mentesítése során az összes Tu-160-at kivonták, az atomfegyverekhez szükséges alkatrészek gyártását pedig teljesen leállították a Juzsmasz üzemben - magán Ukrajna területén.