Gyakorlat nézzen be
Gyakorlat: belső megjelenés
A testmozgás a legmagasabb szintű stressz, amelynek a test ki lehet téve. Szemléltető példaként a következő összehasonlítást alkalmazhatjuk: nagyon magas hőmérsékletű, a test számára halálos állapotú ember 100% -kal meghaladja a normális felgyorsult anyagcserét, és egy maraton során az anyagcsere 2000% -kal gyorsul a normál érték fölött.
Nemi különbségek
Általában a hímek esetében a bevett elvek teljesen megegyeznek a nőknél, kivéve a testterület, a testösszetétel és a tesztoszteronszint közötti különbségek miatti mennyiségi eltéréseket.
A nőknél az izomerő, a pulmonális ventiláció és a szívteljesítmény szintje a férfiaknál tapasztalható fiziológiai értékek körülbelül 60-75% -a. Az erő/négyzetcentiméter mérésekor a női izom ugyanolyan összehúzódási erőt ér el, mint a hím.
Izom anyagcsere rendszerek edzés közben
Az izmokat tápláló kémiai energia az adenozin-trifoszfát (ATP). Az izom munka első 5-6 másodpercét az izomsejtekben rendelkezésre álló ATP biztosítja. E kezdeti periódus után új ATP szinteket kell szintetizálni a hosszabb és intenzívebb fizikai aktivitás fenntartása érdekében.
A fizikai aktivitás során, amely gyors energiaellátást igényel, és amelyet az izom rendelkezésre álló ATP-tartalékai nem tudnak biztosítani, a következő 10-15 másodpercben az izomerőt a test foszfagén rendszerén keresztül lehet biztosítani. Ez a rendszer a kreatin-foszfát vegyületet használja, amelyen keresztül az adenozin-difoszfát átalakul ATP-vé. Hosszan tartó és intenzív fizikai aktivitás során a testnek támaszkodnia kell azokra a rendszerekre, amelyek révén a cukrok (glükóz) lebomlanak az ATP előállításához.
A glükóz teljes lebontása kétféle módon történik: anaerob és aerob. Az anaerob glükózfelhasználás akkor következik be, amikor a foszfagén rendszer nem képes biztosítani az izmok összehúzódásához szükséges energiát. Itt aktiválódik a glikogén-tejsav rendszer. Minden glükózmolekula két molekulává alakul, piruváttá (pironsav). A felszabadult energiát az ATP-be fektetik. A pirovinsav részben tejsavra bomlik. Ha a tejsav felhalmozódik egy izomban, akkor izomfáradtság jelei jelennek meg. A tejsav bizonyos felhalmozódásával aktiválódik az aerob energiaellátó rendszer.
Az aerob rendszer fontos szerepet játszik a hosszú távú testmozgásban, például a maratonban. Az állóképességi sportok szinte teljes egészében az aerob energiára támaszkodnak - hatalmas mennyiségű ATP-t kell szintetizálni a hosszú távú izomerő biztosítása érdekében, de a tejsavfelesleg felhalmozása nélkül. Ezt a következőképpen hajtják végre: a pirovinsavat komplex reakciók sorozatával szén-dioxiddá, vízzé és energiává bontják, így kialakul az úgynevezett Krebs-ciklus (citromsav-ciklus).