Európai e-igazságügyi portál - bírósági eljárás megindítása

TARTALOM

1 A tagállamban szabályozzák-e a törvényes kamatot? Ha igen, mi a „jogi érdek” meghatározása a tagállamban?

Igen, a portugál törvények előírják a legális kamatlábakat.

A kamatot a felek meghatározhatják, vagy törvény állapíthatja meg. Amikor a felek meghatározzák, akkor szerződéses kamatnak nevezzük. Amikor a törvény megállapítja, akkor jogi érdeknek nevezzük.

A szerződéses és a jogi érdek egyaránt származhat polgári vagy kereskedelmi jellegű.

Az érdek célja

Általában kétféle kamat létezik: térítő kamat (pl. Kölcsön után fizetendő) és kötbér (moratórium) (pl. Késedelmi kamat).

A fizetési kötelezettség elmulasztása esetén fennálló jogi kamat

Amikor az adós pénzbeli kötelezettség teljesítése során hátralékba esnek, a Szabályban a késedelem esedékes ellentételezése a jogi kamat összegének felel meg, attól az időponttól számítva, amikor az adós hátralékos. A monetáris kötelezettség az a kötelezettség, hogy bizonyos összeget fizetnek egy másik félnek.

Egy pillanatra a szórakozás

Az adós akkor tekinthető késedelmesnek, miután bírósághoz vagy bíróságon kívüli felszólításra került a kötelezettség teljesítésére.

Három esetben azonban az adós nemteljesítésének tekinthető, függetlenül attól, hogy meghívót küldtek-e neki vagy sem:

ha a kötelezettség sürgős;
ha a kötelezettség jogellenes cselekmény eredményeként merült fel;
ha az adós kerüli a meghívó átvételét; ebben az esetben az adós értesítettnek tekintendő azon a napon, amikor főszabály szerint kézbesíteni kellett volna neki az idézést.

Ha a követelés nem likvid, a fizetésképtelenség addig nem áll fenn, amíg az likvid nem lesz, kivéve, ha a likviditás az adós hibája. Ha az adós jogellenes cselekményért vagy kockázatért felel, akkor attól az időponttól kezdve hátralékosnak kell tekinteni, amelyen kézbesítették neki a teljesítésre vonatkozó felhívást, kivéve, ha már késedelmes volt a szerződés első részében említettek szerint. ezt a bekezdést.

A kamatok visszafizetése vagy engedményezése (átruházása)

A kamatkötelezettség bekövetkezése után nem feltétlenül függ a követelés tőkéjétől. E két követelés mindegyike átruházható vagy visszafizethető a másiktól függetlenül.

Részleges kifizetések elosztása

A kifizetések elosztására vonatkozó következő szabályokat a nemzeti jog állapítja meg:

i. Ha az adósnak a tőke mellett költségeket vagy kamatot kell fizetnie, vagy késedelem miatt kártalanítania kell a hitelezőt, a teljes esedékes összeg fedezésére nem elegendő fizetést el kell osztani először fizesse vissza a költségeket, majd a kártalanítást, a kamatot és végül a tőkét;

(ii) A tőkét utoljára kell visszafizetni, kivéve, ha a hitelező másként állapodik meg.

A kamat kamata

Bizonyos esetekben büntetési kamatot (kamatos kamatot) számíthatnak fel a rendes kamatra.

A további kamatfelhalmozáshoz a következő körülmények bármelyikének fenn kell állnia:

vagy az adót értesíteni kell a bíróságon a felhalmozott kamat tőkésítése érdekében, vagy pedig meg kell fizetnie a kamatot, különben azt aktiválják.

Csak a minimum egyéves futamidőnek megfelelő kamatok aktiválhatók. Az összetett kamatokra vonatkozó ilyen korlátozások nem alkalmazhatók, ha ütköznek az érintett iparág speciális szabályaival vagy gyakorlataival (például a pénzügyi intézmények által speciális szabályok alapján nyújtott kölcsönök esetében).

A nemzeti ítélkezési gyakorlat szerint a kötbér kamatát nem lehet felszámítani. Ennek megfelelően a monetáris kötelezettség késedelme miatt esedékes törvényes kamatokra elvileg kamatot nem lehet felszámítani. Ez a szabály nem érinti az ítélkezési gyakorlat értelmezésének változatait, sem a törvény által biztosított kötelező vagyoni szankciók alkalmazásának lehetőségét, amikor pénzösszeg megfizetését bírósági határozat rendeli el.

2 Ha törvényben előírt kamatot nyújtanak, mekkora az összege/mértéke, és mi az alkalmazásának jogalapja? Ha különböző kamatlábakat írnak elő, milyen körülmények és feltételek vonatkoznak ezek alkalmazására?

Törvényes kamatlábak különböznek attól függően, hogy hivatkoznak-e érdek a polgári vagy kereskedelmi ügyletek.

A polgári ügyletek jogi érdeke

A polgári ügyletek törvényes kamatát az igazságügyi és pénzügyminiszterek közös miniszteri végrehajtási végzése (Portaria) határozza meg a portugál polgári törvénykönyv (Código Civil) 449. cikkének (1) bekezdésével összhangban. Ezen információk elkészítésekor a polgári ügyletek kamatlábait a 2003. április 8-i 291/03. Sz. Végrehajtási miniszteri rendelet határozta meg, amely még mindig hatályos.

A kereskedelmi ügyletek jogi érdeke

A kereskedelmi ügyletek törvényes kamatát általában a vállalatoktól, egyéni vállalkozóktól vagy jogi személyektől származó követelések, és különösen az alább felsorolt, 2013. május 10-i 62/2013. Sz. Törvényerejű rendeletben említett követelések típusai fizetik meg.

A kereskedelmi ügyletek törvényes kamatlábát az igazságügyi és pénzügyminisztereket végrehajtó közös miniszteri rendelet határozza meg a portugál kereskedelmi törvénykönyv (Código Comercial) 102. cikkének (3) - (5) bekezdésével összhangban. A szöveg 2015. decemberi összeállításakor a kereskedelmi ügyletek kamatlábának meghatározását a 2013. augusztus 26-i 277/13. Sz. Végrehajtási miniszteri rendelet szabályozza, amely szerint a kereskedelmi ügyletek kamatlábait félévente határozzák meg. .

A 2013. augusztus 26-i 277/13. Sz. Miniszteri végrehajtási rendeletben meghatározott kereskedelmi ügyletek kamatlábainak összegét az Államkincstári és Pénzügyi Főigazgatóság (Direcção Geral do Tesouro e Finanças) közleménye határozza meg, amely minden évben január 15-ig és július 15-ig közzé kell tenni az Állami Közlöny (Diário da República) II. sorozatában.

A 2013. augusztus 26-i 277/13. Sz. Végrehajtási miniszteri rendelet a kereskedelmi ügyletek esetében kétféle kamatlábat ír elő, amelyek az adott ügyletektől függően eltérőek:

Az első típusú kamatlábat a vállalatok közötti, illetve a vállalatok és az állami struktúrák közötti kereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos fizetési késedelmekre alkalmazzák a 2013. május 10-i 62/2013. Sz. Törvényerejű rendelet értelmében;
A második típus az egyéb ügyletekre alkalmazandó kiegészítő bírságkamat, amely a portugál kereskedelmi törvény 102. cikkének (3) bekezdése értelmében társaságokkal, egyéni vállalkozókkal vagy jogi személyekkel szemben támasztott követelésekre vonatkozik.

A törvényes kamatlábak, mind a polgári, mind a kereskedelmi ügyletek során, idővel változnak. A kamat kiszámításakor ezért figyelembe kell venni a nemteljesítési időszak egyes részeire alkalmazandó eltérő kamatlábakat.

Gyakorlati okokból itt csak az utóbbi évek törvényes kamatlábait említik. A tájékoztató tartalma csak tájékoztató jellegű, és nem helyettesítheti eseti alapon az alkalmazandó nemzeti jogszabályokra való hivatkozást.