Az NSI élelmiszer-növekedési, egészségügyi - kiadás-csökkenési kiadásai - Bulgária
Ezt mutatják az Országos Statisztikai Intézet 2020 második negyedévének adatai, 2019 azonos időszakához képest.
A háztartásonkénti teljes átlagos jövedelem 2020 második negyedévében 1698 BGN volt, és 2019 azonos időszakához képest 9,7% -kal nőtt. Ezt mutatják az Országos Statisztikai Intézet 2020 második negyedévére vonatkozó adatai.
A legmagasabb relatív részesedéssel rendelkező összes jövedelem struktúrájában a fizetésből származó jövedelem (57,5%), ezt követi a nyugdíjakból (28,3%) és az önálló vállalkozókból származó jövedelem (5,9%). 2019 második negyedévéhez képest a nyugdíjjövedelem relatív aránya 0,7 százalékponttal nőtt, míg a bérből és az önfoglalkoztatásból származó jövedelem 0,3 százalékponttal csökkent.
Névleges értelemben 2020 második negyedévében 2019 azonos negyedévéhez viszonyítva a háztartásonkénti átlagjövedelem jövedelemforrásonként a következőképpen változik:
- A fizetési jövedelem 894 BGN-ről 976 BGN-re nőtt (9,2% -kal).
- A nyugdíjjövedelem 427 BGN-ről 481 BGN-re nőtt (12,5% -kal).
- Az önfoglalkoztatásból származó jövedelem 95 BGN-ről 100 BGN-re nőtt (4,5% -kal).
- A szociális juttatásokból és juttatásokból származó jövedelem 46 BGN-ről 52 BGN-re nőtt (12,7% -kal).
2020 második negyedévében a háztartások monetáris jövedelmének relatív aránya a teljes jövedelemben 99,3%, a természetbeni jövedelem pedig 0,7%.
Háztartási kiadások
A háztartásonkénti teljes kiadás 2020 második negyedévében 1384 BGN, és 1,3% -kal csökken 2019 azonos negyedévéhez képest.
Az összes kiadás struktúrájában a legnagyobb relatív részesedéssel az élelmiszerre és az alkoholmentes italokra fordított kiadások (32,7%), majd a lakhatási kiadások (17,3%), az adók és a társadalombiztosítás (15,1%), valamint a közlekedési kiadások következnek és kommunikáció (10,9%).). 2019 második negyedévéhez viszonyítva az élelmiszerre és az alkoholmentes italokra fordított kiadások relatív aránya 1,3, a lakáscélú kiadások - 1,8, az adókra és a társadalombiztosításra fordított kiadások - 0,9 százalékponttal nőtt.
Csökkenti az egészségügyre fordított kiadások relatív arányát 1,0 százalékponttal; ruházat és lábbeli - 0,8 százalékponttal; a közlekedés és a kommunikáció - 0,8 százalékponttal, a szabadidő, a kulturális kikapcsolódás és az oktatás - 1,7 százalékponttal.