ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a jogállamiságról Romániában

Keresse meg a dokumentumot:

  • bg - bolgár (válogatás)
  • es - español
  • cs - frekvencia
  • igen - dán
  • de - Deutsch
  • et - eesti keel
  • el - ελληνικά
  • hu - angol
  • fr - français
  • ga - Gaeilge
  • hr - hrvatski
  • it - italiano
  • lv - latviešu valoda
  • lt - litván nyelv
  • hu - magyar
  • mt - Málta
  • nl - Nederlands
  • pl - lengyel
  • pt - português
  • ro - román
  • sk - szlovén
  • sl - slovenska
  • fi - suomi
  • sv - svenska

a Tanács és a Bizottság nyilatkozataival kapcsolatos vita lezárásaként

romániában

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján

a jogállamiságról Romániában (2018/2844 (RSP)

- tekintettel az EU-szerződésekre és különösen az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 3., 4., 6. és 7. cikkére,

- tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

- tekintettel az Emberi Jogok Európai Egyezményére (EJEE),

- tekintettel Románia alkotmányára,

- tekintettel a romániai demokráciáról és igazságosságról szóló, 2017. február 2-i vitájára,.,

- tekintettel a romániai igazságszolgáltatás reformja által a romániai jogállamiságot fenyegető veszélyekről folytatott, 2018. február 7-i vitájára,.,

- tekintettel a jogállamiságról Romániában 2018. október 3-án folytatott vitájára,.,

- tekintettel az Európai Bizottság első alelnökével, Frans Timmermann-nal az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságban 2018. október 1-jén tartott eszmecserére,

- tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságban 2017 márciusában a demokráciáról és az igazságosságról Romániában tartott meghallgatásra,

- tekintettel Juncker, a Bizottság elnöke és Timmermann, a Bizottság első alelnöke 2018. január 24-i közös nyilatkozatára a romániai közelmúlt fejleményeiről,

- tekintettel a Velencei Bizottság 2018. március 16-i véleményére az egyesületekről és alapítványokról szóló 26/2000. sz. kormányrendelet módosításáról szóló Románia 140/2017. sz. törvénytervezetről,

- tekintettel a Velencei Bizottság 2018. október 20-i véleményére a bírák és ügyészek jogállásáról szóló 303/2004. sz. román törvény, az igazságszolgáltatás szervezéséről szóló 304/2004., a Legfelsőbb Tanácsról szóló 317/2004. bírák,

- tekintettel a Velencei Bizottság 2018. október 20-i véleményére a román büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv módosításáról, a korrupció megelőzéséről, felderítéséről és szankcionálásáról szóló 78/2000. sz. törvényről, valamint a 304. sz./2004 az igazságügyi szervezetről,

- tekintettel az Európa Tanács korrupcióellenes államok csoportja (GRECO) által Romániáról szóló, 2018. április 11-i különjelentésre,

- tekintettel a Románia Románia együttműködési és ellenőrzési mechanizmusa keretében elért eredményekről szóló, 2017. november 15-i bizottsági jelentésre,

- tekintettel arra, hogy a román parlament 2017 decemberében három, az igazságszolgáltatást megreformáló törvényt fogadott el, nevezetesen a bírák és ügyészek jogállásáról szóló 303/2004., az igazságszolgáltatási szervezetről szóló 304/2004. és az igazságszolgáltatási szervezetről szóló 317/2004. A Legfelsőbb Bírósági Tanács, figyelembe véve a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv módosításainak elfogadását 2018. júniusában, illetve júliusában,

- tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) 2226/2018 állásfoglalására és 2134/2018 ajánlására,

- tekintettel a Romániai Alkotmánybíróság 2018. október 20-i határozatára, amely szerint a büntetőeljárási törvénykönyv 96 módosításából 64 alkotmányellenes, tekintettel az Alkotmánybíróság 2018. október 25-i nyilatkozatára, miszerint a büntető törvénykönyv 30 módosítása összeegyeztethetetlen az alkotmánnyal,

- tekintettel a korrupció ellen és a jogállamiság védelmében 2017 januárja óta ismételt tömeges tiltakozásokra, ideértve a Diaspora at Home mozgalom 2018. augusztus 10-i bukaresti tömegtüntetését, amely után több száz embernek volt szüksége orvosi segítségre a rendőrség erőszakos beavatkozása,

- tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az Európai Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok, köztük a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartásán alapul, és mivel ezek az értékek A pluralizmus, a megkülönböztetésmentesség, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás és a nők és férfiak közötti egyenlőség jellemzi a társadalomban a tagállamokat (EUSZ 2. cikk);

B. mivel az EUSZ 6. cikkének (3) bekezdése megerősíti, hogy az emberi jogok európai egyezménye (EJEE) által garantált és a tagállamokban közös alkotmányos hagyományokból következő alapvető jogok alkotják az Unió általános jogelvét;

C. mivel az EU a kölcsönös bizalom vélelme alapján jár el, miszerint a tagállamok az EJEE-ben és az Alapjogi Chartában rögzített demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok elvével összhangban járnak el,

D. mivel az igazságszolgáltatás függetlenségét az Alapjogi Charta 47. cikke és az EJEE 6. cikke rögzíti, és ez a hatalommegosztás demokratikus elvének alapvető követelménye,

E. mivel az Európa Tanács korrupcióellenes államok csoportja (GRECO) a romániai helyzetről szóló, 2018. áprilisi jelentésében komoly aggodalmát fejezte ki a bírák és ügyészek jogállására, az igazságszolgáltatásra és a Legfelsőbb Bírósági Tanácsra vonatkozó jogszabályok bizonyos vonatkozásai miatt, elfogadta a román parlament, valamint a büntetőtörvény módosítási tervezeteiről; mivel a korrupcióellenes államok csoportja kritikusan értékeli a jogalkotási folyamatot, aggodalmát fejezi ki az igazságszolgáltatás függetlenségére gyakorolt ​​hatással kapcsolatban, és a korrupcióellenes normák rejtett megsértését vonja maga után;

F. mivel a Velencei Bizottság 2018. október 20-i 924/2018. Sz. Véleményében, amely a „törvényjavaslatok bizonyos, különösen vitatott vonatkozásaira korlátozódott”, megjegyezte, hogy „bár a törvénytervezetek a kritikák és a az Alkotmánybíróság határozatainak száma,. A három projekt fontos szempontokat vezet be, amelyek. nyomást gyakorolhat a bírákra és ügyészekre, és végső soron alááshatja az igazságszolgáltatás és tagjai függetlenségét, és a korengedményes nyugdíjazási megállapodásokkal együtt annak hatékonyságát és minőségét negatív következményekkel járhatja a korrupció elleni küzdelem szempontjából. ", tekintve, hogy ezek a szempontok valószínűleg „az igazságszolgáltatás iránti bizalom gyengítése” (1);

G. mivel a Velencei Bizottság 2018. október 20-i 930/2018. Számú véleményében kijelentette, hogy „szükséges és helyénvaló, hogy a román parlament reformokat végezzen a büntető törvénykönyvekben az Alkotmánybíróság és a az EU vonatkozó irányelvei ", és hogy számos módosítás súlyosan befolyásolja a román büntető igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságát a bűnözés különféle formái, beleértve a korrupcióval kapcsolatos bűncselekményeket, erőszakos bűncselekményeket és szervezett bűnözés elleni küzdelemben" (2);