A szülõk átlagos életkora 35 év volt
A statisztikák szerint a nők száma ennek a kornak az első gyermekével évente 15% -kal nő
A legidősebbek Szófiában vannak, és a legfiatalabb - Slivenben, többnyire roma
A bolgár nő karrierje miatt elhalasztotta a gyermek születését, és egyre később lett anya.
Az elmúlt évek statisztikái azt mutatják, hogy a 40 évesnél idősebb nők növekszik a gyermekek számában. Például 2016-ban az ilyen anyáktól született csecsemők 1947-esek voltak, szemben az előző évi 1705-tel. Vagy az idősebb anyáktól származó gyermekek növekedése éves szinten közel 15%.
A fővárosban élő nők legkésőbb első gyermeküket hozzák világra.
A hivatalos
középkorú
30 éves
Itt azonban a statisztikák nem szolgáltatnak adatokat az etnikum szerinti bontásról. Ha a kiskorú cigányok számtalan gyermekét kizárják, az első gyermek születésekor az átlagos életkor Szófiában megközelíti a 40 évet.
Regionális értelemben a legfiatalabbak az anyák hazánkban, Slivenben, egy olyan régióban, ahol sok a cigány. Ott az első gyermek átlagos életkora 23,4 év. Általánosságban elmondható, hogy 2016-ban a 18 év alatti anyák által született csecsemők száma 3249 volt, 2015-höz képest 168 gyermekkel nőtt.
Slivenben a legtermékenyebb nők hazánkban - a körzetben az átlagos gyermekszám 2,3, míg a fővárosban - csak 1,4. (Lásd a táblázatot - b.a.)
A kiskorú romák gyermekei miatt Bulgária is az Európai Unió országa, amely a hivatalos statisztikák szerint a legfiatalabb anyákkal rendelkezik. Anyáink átlagos életkora általában 27 év, míg Európában ez meghaladja a 29 évet. Hazánkban azonban növekszik - 1995-ben 22,2 év volt.
Az idősebb bolgár nők növekvő tömeges in vitro koncepciója a többszülöttek folyamatos növekedéséhez vezet. 2016-ban 1129 ilyen esetet regisztráltak, ami 20-kal több, mint 2015-ben. A többszülöttek közül 1113-ban ikrek születtek, 15-ben hármas, egy esetben pedig 4 gyermek. 2017. április végén már 272 iker született. Az Országos Közegészségügyi és Elemző Központ adatai szerint hármasokról is van szó.
Az elmúlt évek statisztikái szerint
először a bolgár
szül, majd
megházasodik
Mendelssohn 27,8 évesen, 27 évesen hallgatta a nőket, szemben a két évtizeddel ezelőtti 24,1 évvel. Ezekből az adatokból logikusan oda vezet, hogy
Több mint fél
születésektől fogva
2016-ban vannak
házasságon kívül voltak (58,7%). Ez 1991 óta állandó tendencia. A házasságon kívüli születések relatív aránya az 1992-es 18,5% -ról 2001-re 42% -ra nőtt, és 2013-ban rekordértékű 59,2% -ot ért el. Tavaly a szülők által elért gyermekek száma nem kötött házasságot, 38.440.
A házasságon kívüli születések relatív aránya vidéken (66,1%) magasabb, mint a városi területeken (56,3%). 76,9% -uknak azonban vannak adatai az apáról, ami azt jelenti, hogy ezeket a gyermekeket nagy valószínűséggel családi környezetben nevelik a nem házas együttélésben élő szülők.
Regionális értelemben a legmagasabb az illegitim születések relatív aránya Vidin (75,5%) és Vratsa (75%) körzetben. Ez az arány meghaladja az 50% -ot az ország minden kerületében, kivéve Razgradot (48,1%), Blagoevgradot (43,9%) és Kardzhalit (38,4%).
Valószínűleg a legfontosabb, de egyben a legszomorúbb statisztikai adat a nők esetében hazánkban a szülési korúak száma. Vagy 15 és 49 éves kor között, amelyben feltételezhetően gyermekeik vannak.
Bolgár nők
termékeny
kor
csökkent több mint
fél millió 1995 után csak 1,539 millió. Csak az elmúlt évben a csökkenés meghaladja a 22 000-et.
Éppen ezért a születések száma folyamatosan csökken, bár az ún a termékenységi ráta az 1995-ös 1,23-ról 2016-ra 1,54-re nőtt, ami az EU átlaga. Vagy ezek az adatok arra a következtetésre engednek következtetni, hogy egyre több bolgár nő dönt úgy, hogy második vagy harmadik gyermeket vállal, de ez nem képes kompenzálni a szülési korban bekövetkezett számuk hirtelen csökkenését.
2016-ban 65 446 gyermeket regisztráltak az országban, ebből 64 984 (99,3%) élve született. Az előző évhez képest számuk 966 gyermekkel, 1,5 százalékkal csökkent. A 2016-os születések fele (50,5%) az anya első, 36,5% - a második, 12,6% - a harmadik és magasabb.
A tavalyi gyermekek száma megközelíti a rekord alacsony szintet 1997-ben, amikor Bulgária gazdasági válságba és hiperinflációba került. Ha összehasonlítjuk az elmúlt 100 év adatait, akkor a legtöbb bolgár gyermek az első világháború után született - 1920-ban, amikor a csecsemők csaknem 200 000-en voltak, vagyis háromszor többek, mint most. A többi csúcsév, több mint 150 000 születéssel, 1930-ban és 1950-ben volt. (Lásd a táblázatot - b.a.) Az év eleje óta 16 000 csecsemő született.