A migránsválság; a túlélő madárijesztő
Egy menekült 2016-ban Görögország és Észak-Macedónia határának közelében sétál a vonaton.
Az európai parlamenti választások közeledtével úgy tűnik, hogy a migránsok kérdése egyre nagyobb lendületet mutat a médiában. Egy különbséggel: egészen a közelmúltig a "menekültveszélyről" leginkább olyan szélsőjobboldali nacionalista csoportok beszéltek, mint a francia Marine Le Pen Nemzeti Front, az olasz kormányzó Liga és az Ötcsillagos Mozgalom, valamint a még mindig megmaradt EPP-tag. Victor Orbán, de most a mérsékeltebb politikai formációk kezdik felvetni a témát. Melyek azonban a tények a migránsok nyomására, és van-e oka félelmet kelteni az európaiaknak?
Hogyan nézett ki a 2015-ös válság?.
A 2015-ös migránsválság csúcspontján a Nemzetközi Migrációs Szervezet regisztrálta a legtöbb újonnan érkezőt - alig több mint 1 milliót. Közülük több mint 800 000 embert tengeren szállítottak Törökországból Görögországba, majd Nyugat-Európába folytatták útjukat, a végső célállomások pedig leggyakrabban Németország vagy Svédország voltak. A másik két úti cél - Olaszország és Spanyolország valamivel több mint 150 ezer, illetve kevesebb mint 10 ezer embert fogadott. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a Frontex 1,82 millió illegális határátlépést regisztrált az EU-országokban, közel egymillió migráns. A számok azt mutatják, hogy közvetlenül Görögország után Magyarország az ország, amelynek határát a legtöbb illegális bevándorló lépte át. Ez az egyik legfontosabb oka annak, hogy Orbán Viktor retorikát alkalmazott nagy sikerrel a menekültekkel szemben. Angela Merkel híres felhívása a menekültek tárt karokkal történő befogadására 2015-ig nyúlik vissza, ami viszont átitatja a német szélsőjobboldali szervezeteket, és ebből a tényből az Alternatíva Németország számára profitál leginkább. 2015 közepén elemzők azt jósolták, hogy a válság néhány hónapon belül megoldódik, ami később eredménytelen reménynek bizonyult.
2015 után azonban a migránsok beáramlása meredeken csökkent. Csak 2016 első hónapjai mutatnak magasabb tendenciát, mint az előző év. Március után azonban csökkent a migránsok száma, az év végén elérte a közel 370 ezret. A tendencia továbbra is csökken 2017-ben, amikor a szám alig haladja meg a 170 ezret, és 2018-ban 150 ezerre, vagyis 92% -kal kevesebbre csökken, mint 2015-ben.
Ennek számos oka van, de az Európai Bizottság különféle publikációi szerint ezek elsősorban a válság kezelésére irányuló uniós politikákban gyökereznek. 2015 novemberében a máltai fővárosban találkozót tartottak Európa és Afrika vezetői között, hogy megvitassák a migránsválság kitörését. Ezek az EU afrikai rendkívüli vagyonkezelői alapjának létrehozásához vezettek, amelynek célja az illegális migráció és az Afrikából való kitelepítés kiváltó okainak felszámolása volt. 1,8 milliárd eurót különítettek el rá.