A Holt-tenger tócsává változik
A Holt-tenger, a világ sósabb víztömege, amely ismert az ásványi anyagok jótékony hatásáról, tócsává válhat, az emberi tevékenység és a regionális konfliktus áldozatává válhat, ami akadályokat jelent a természetvédelmi intézkedések előtt. A tengerszint, amely a legalacsonyabb szinten van a földön, évente egy méterrel csökken, partja pedig több mint egy kilométerre visszahúzódott a szárazföldtől - állítják szakértők. A Holt-tenger, egy első osztályú turisztikai célpont, 2050 után fennáll a kiszáradás veszélyével. "Ez nagyon komoly, és senki sem tesz semmit annak megmentéséért" az izraeli-palesztin konfliktus miatti együttműködés hiánya miatt. - mondja Duraid Mahasneh hidrológus, a Vízügyi és Öntözési Minisztérium Jordán-völgyi szolgálatának volt igazgatója.
A sós tó szintje, amely az 1960-as években 395 méterrel volt alacsonyabb a tengerszintnél, 422 méterrel alacsonyabb e szint alatt - állítja a Föld Barátai Egyesület, Közel-Kelet. Először is ez a folyamat a víz elterelésének köszönhető. A hatvanas évek óta Izrael, Jordánia és Szíria megkezdte a víz elvezetését a Jordán folyótól, amely a Holt-tenger egyik fő mellékfolyója, és a teljes mennyiség 95 százalékát már mezőgazdasági és ipari célokra is elfoglalta. Izrael felelős a víz befogásának 60 százalékáért.
A helyzetet súlyosbítja a csökkenő talajvízszint, amely táplálja a sós tavat is, és a folyóvíztől megfosztott falusiak nem hajlandók kutakat ásni. Az ipar és az idegenforgalom tovább súlyosbítja a problémát, és az éghajlatváltozás a csapadékot befolyásolja a világ egyik legszárazabb országában. Izrael, Jordániához hasonlóan, hatalmas párolgási helyeket hozott létre foszfáttermelés céljából, és ötcsillagos szállodák szaporodnak a Holt-tenger partján. Duraid Mahasneh szerint ennek a tengernek a megmentése, amely Jordánia, Izrael és Ciszjordánia között helyezkedik el, regionális, de nemzetközi kérdés is, tekintettel annak történelmi, környezeti és földrajzi jelentőségére.