A hasnyálmirigy-szekréció szabályozása Élettan
Fő szerepe a a hasnyálmirigy szekréciójának szabályozása olyan humorális tényezők, amelyek nagy funkcionális jelentőséggel bírnak. A hormonális-humorális szabályozó mechanizmusok lassabban, hosszabb ideig hatnak. Meghatározzák nemcsak a hasnyálmirigy, hanem a teljes bélszekréció optimális minőségi és mennyiségi összetételét. A hasnyálmirigy-szekréció idegi szabályozása szinte analóg a gyomorszekrécióval, mindkettő szinte egyszerre fordul elő. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy 2-3 perccel azután, hogy az ételt a szájüreg ugyanazon receptor-mechanizmusa elfogyasztotta, az afferens és efferens jelzésből az ugyanazon idegeken aktiválódnak a hasnyálmirigy-lé szekréciójának parasimpatikus feltétel nélküli vagális reflexei.
A hasnyálmirigy-szekréció idegrendszeri szabályozását bizonyító kísérletek ismét az úgynevezett ál-étrenden alapulnak, ezúttal a kutyának hasnyálmirigy-sipolyja van, gyomor helyett. A kettős vagotomiával végzett kísérletek ezt még jobban megerősítik, mivel utána a hasnyálmirigy szekréciója leáll.
Az n.vagus irritációjával, valamint az acetilkolin bevezetésével a hatás a hasnyálmirigy nedvének mérsékelt szekréciója, amelyet gazdag enzimtartalom jellemez. A gyakorlatilag szimpatikus stimulációnak nincs hatása. A hasnyálmirigy szekréciója kondicionált reflex ingerek hatására is bekövetkezik. Ilyen irritáló tényezők lehetnek: az étel típusa, a bevitelét kísérő környezet. A nyombél nyálkahártyájának kémiai, tapintási és volumetrikus irritációjától az élelmiszer-chymával érintkező helyi reflexmechanizmusok és vagális reflexek szintén beletartoznak az összetett idegszabályozásba.
Az idegszabályozást humorális követi. Itt nagy szerepet játszik a szekretin, amely különösen fontos helyet foglal el a gyomor-bél traktus hormonjai között. Bayliss és Starling 1902-ben azt találták, hogy a nyombél nyálkahártyájának intravénásan beadott savas kivonata nagy mennyiségben okozta a hasnyálmirigy szekrécióját. A hatás a savas kivonat semlegesítése után is folytatódik.
