A foglalkozási balesetek megállapításának eljárása

NEMZETI SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI INTÉZET

  • NSSI
  • hírek
  • Jogszabályok
  • E-szolgáltatások
  • Előnyök
  • Nyugdíjak
  • Előírások
  • A fogyasztó számára
  • Adminisztratív szolgáltatás
  • Információs anyagok
  • Eljárások
  • Formák
    • Archívum
  • Számlák és tarifák
  • Nyitott irányítás
    • Fizetések a SEBRA-ban
    • Ellenőrzési jelentések
    • Jelentések és mérlegek
    • Archívum
  • Kérdések és válaszok
  • Hasznos információ

A foglalkozási balesetek megállapításának eljárása

Az eljárás jogalapja

balesetek

Az eljárás célja

A biztosított munkaviszonya során bekövetkezett balesetek, illetve a munkahely elhagyása és visszatérése esetén elvégzendő teendők leírása.

Felek az eljárásban

Első oldal:

Munkahelyi baleset és foglalkozási megbetegedés miatt biztosított jogosultak - az áldozat, örökösei vagy képviselőjük
(Az CSR 4. cikkének (1) bekezdése és 4a. Cikkének (1) bekezdése).

Második ország:

A károsult biztosítója (vállalkozása).

A biztosító ezen eljárás szerinti kötelezettségei a következőkre vonatkoznak: a felhasználói vállalkozás, amikor a munkavállalókat ideiglenes munkára küldi a Foglalkoztatási Ügynökségnél bejegyzett vállalkozás, amely ideiglenes munkát végez.

Harmadik oldal:

Az Országos Társadalombiztosítási Intézet területi osztálya (az Országos Társadalombiztosítási Intézet TS) a biztosító nyilvántartásba vétele érdekében, valamint a Nemzeti Társadalombiztosítási Intézet területi osztálya a baleset helyszínén.

Negyedik ország:

A Munkaügyi Felügyelet (DIT) igazgatóságai, amelyek speciális ellenőrzést gyakorolnak a munkahelyi egészségvédelem és biztonság területén a normatív követelmények betartása felett.

Ötödik oldal:

Más állami ellenőrző szervek, az esettől függően munkaügyi ellenőrzéseket végeznek.

Hatodik ország:

A munkaképesség orvosi szakértelem szervei - a kezelő orvosok, az orvosi tanácsadó bizottságok (LCC), a területi szakértői orvosi bizottságok (TEMC) és az Országos Orvosi Szakértői Bizottság (NEMC).

Meghatározás

„Foglalkozási baleset az Art. 55. bekezdés CSR 1. ” a hirtelen egészségkárosodás, amely az elvégzett munka során, azzal összefüggésben vagy azzal összefüggésben, valamint a vállalkozás érdekében végzett bármilyen munkában bekövetkezik, amikor átmeneti munkaképtelenséget, tartósan csökkent munkaképességet vagy halált okozott.

„Foglalkozási baleset az Art. 55. bekezdés A CSR 2. pontja ” olyan baleset, amely a szokásos utazás során történt a munkahelyre vagy onnan visszafelé menet:

  1. a fő lakóhely vagy más állandó jellegű további lakóhely;
  2. az a hely, ahol a biztosított általában munkanapon étkezik;
  3. a javadalmazás helye.

Jegyzet:

Nincs olyan munkahelyi baleset, amikor az áldozat szándékosan károsította az egészségét.

Nem tekintendők hirtelen egészségkárosodásnak az Art. Bármely betegségből eredő CSR-kóros állapotok, beleértve az epilepsziát, krónikus ischaemiás szívbetegségeket (minden klinikai forma, beleértve a miokardiális infarktust), agyvérzést, diabetes mellitust, érelmeszesedést, magas vérnyomást, mentális betegségeket.
(Az NME 73. cikkének (2) bekezdése)

Az eljárás leírása

1. Értesítés munkahelyi balesetről

A sértett, közvetlen felügyelője vagy a baleset tanúi minden foglalkozási balesetről haladéktalanul értesítik a biztosító vezetőjét vagy az általa meghatalmazott tisztviselőt.

A biztosító vezetője vagy az általa felhatalmazott tisztviselő minden halálos munkahelyi balesetről, minden olyan balesetről, amely több mint három munkavállalónak okozott kárt, valamint minden olyan balesetről, amely ésszerűen valószínű rokkantságot eredményez, haladéktalanul értesíti:

  • a Nemzeti Társadalombiztosítási Intézet területi osztálya;
  • a Végrehajtó Ügynökség "Általános Munkaügyi Felügyelőség" területi igazgatása;
  • az eljáró hatóságok;
  • egyéb illetékes hatóságok.

Azonnali értesítés történhet telefonos szóbeli közléssel vagy írásbeli üzenet elküldésével e-mailben vagy faxon.

Jegyzet:

Minden olyan esetben, amikor az adatgyűjtés a biztosító késedelmét eredményezheti a baleset törvényes határidőn belüli bejelentésében, értesíteni kell a Nemzeti Társadalombiztosítási Intézet területi osztályát.

2. Munkahelyi balesetek kivizsgálása a biztosító részéről

Értesítés után a biztosító vezetője vagy az általa meghatalmazott tisztviselő haladéktalanul megszervezi a baleset körülményeinek kivizsgálását.

A biztosító vizsgálatot végez minden balesetről, függetlenül attól, hogy az ügyészség vagy a munkaügyi ellenőrzést végző állami ellenőrző szervek vizsgálják-e a balesetet.

A baleset kivizsgálását a biztosító vezetője által kinevezett bizottság végzi.

A munkahelyi kockázatok elleni védelemmel, valamint a munkahelyek és munkaeszközök biztonságával kapcsolatos tevékenységek végrehajtásának belső szervezése szempontjából a bizottság összetétele feltételezi a kinevezett tisztviselők vagy a munkahelyi biztonság és egészségvédelem szakosított szolgálatainak bevonását, valamint az érintett vezetők és szakosztályok, műhelyek, részlegek stb. szakemberei, ahol az áldozatot alkalmazzák.

A vizsgálatba fel kell hívni a munkabiztonsági és egészségvédelmi dolgozók képviselőit a munkakörülményekkel foglalkozó bizottságokban és csoportokban, valamint a szakszervezeteket.

A vizsgálat eredményeit jegyzőkönyvben rögzítik, amely a következőkre vonatkozó adatokat tartalmazza:

  • a biztosító;
  • az áldozatok;
  • a baleset helye és ideje;
  • a baleset tanúi és az elsősegélyt nyújtó személy;
  • az áldozat (áldozatok) által a baleset előtt végzett munka általános jellemzői;
  • az áldozat (áldozatok) által a baleset idején végrehajtott konkrét fizikai cselekvés és az ehhez kapcsolódó anyagi tényező;
  • eltérések a szokásos cselekvéstől és körülményektől, valamint az ezekhez az eltérésekhez kapcsolódó anyagi tényező;
  • a kár módja és a kárt okozó anyagi tényező;
  • a normatív aktusok megsértése;
  • a jogsértéseket elkövető személyek;
  • az ilyen balesetek megelőzéséhez szükséges intézkedéseket.