A Financial Times Irina Bokova - az ENSZ vezetőjének legerősebb jelöltje - az ARC Hírügynökség

irina

Financial Times: Irina Bokova - az ENSZ-vezér legerősebb jelöltje

A jövő évben meghozandó döntéssel már megkezdődött az ENSZ új főtitkárának megválasztásának folyamata a világ megdöbbentő változásainak hátterében - írja a Financial Times David Clark, az "Oroszország" Alapítvány elnöke.

A hivatalban lévő Ban Ki-moon-ot 2006-ban választották meg, amikor a világ még mindig unipolárisnak tekinthető. Lehet, hogy az Egyesült Államok elsüllyedt Irakban, de tagadhatatlan a Bush-kormány képessége a globális hatalom sugárzására. Ban Ki-moon utódjának hivatalba lépése nagyon eltérő lesz. Meghatározza a világ azon kísérlete, hogy megbirkózzon a gazdasági világválság és a világhatalmak átszervezésének következményeivel, ami Kína és más feltörekvő országok felgyorsult felemelkedéséhez, az eurózóna gyengüléséhez vezetett, és az Egyesült Államokat arra kényszerítette, hogy korlátozza ambícióit.és Oroszország erőteljesen vitatja a hidegháború befejezése után kötött megállapodásokat.

A hatalmi központok áthelyezésének egyik következménye a gyorsan fejlődő országok növekvő bizalma és kérésük, hogy az ENSZ eljárásait a jelenlegi realitásoknak megfelelően változtassák meg. Az ENSZ Közgyűlésében jelenleg tárgyalt javaslatok célja a titkár kinevezésének folyamatának "megnyitása" és "átláthatóbbá és befogadóbbá" tétele.

Az évek során az ENSZ főtitkárának döntése mindig is a Biztonsági Tanács monopóliuma volt, különösen annak megvétózott tagjainak, akik konzultálnak egymással, mielőtt választott jelöltjüket bemutatják a Közgyűlésnek. Az ebből a folyamatból kizárt országok, köztük olyan jelentős feltörekvő hatalmak, mint India és Brazília, nem látnak okot arra, hogy a hetven évvel ezelőtt lezárult háborúban az öt győztes ország számára fenntartsák a választást. Joguk van arra, hogy jelölteket állítsanak, nyílt ülésen szolgálják ki őket, és két vagy több névből álló listából válasszanak. Ebben a szakaszban az állandó tagok aligha tesznek nagy, vagy semmilyen engedményt a reformerek előtt. Bármilyen más növekvő különbség is felmerülhet közöttük, a Biztonsági Tanács (P5) öt állandó tagjának közös érdeke, hogy megvédje előjogait a fejlődő hatalmak mögöttes követeléseivel szemben. Emiatt a Biztonsági Tanács reformjairól szóló vita több mint két évtizede elakadt.

A P5-ös államok nem akarják, hogy hatalmuk csökkenjen, akár új állandó tagok megválasztásával, akár nagyobb szerepvállalással a Közgyűlésnek. Ez az amúgy is nehezen érvényesíthető magatartás azonban tarthatatlannak bizonyulhat, ha a P5-ösök nem veszik figyelembe a többi ország érzékenységét a főtitkár megválasztásának kérdésében. Ezért bizonyos engedményeket kell tenni. A Közgyűlés két konkrét dolgot leszámítva nem döntött arról, hogy tagjai milyen személyt szeretnének betölteni e tisztségre.