A dió hazánkban - kétértelmű kérdések, egyértelmű válaszok
Szerző (k): Vaszilij Dzhuvinov
Időpont: 2018.05.16 2458
Diótermelés a világon
Az FAO 1961-1965 közötti adatai szerint több mint 601 000 tonna érkezett a világra, ebből Európában - 45,1%, Ázsiában - 18,6%, Észak-Amerikában - 12,6%, Afrikában - 1, 0% és Dél-Amerikában - 0,8%. A termelés 1974-1978-ban elérte a 753 500 tonnát, azaz. tíz év alatt 150 000 tonnával meghaladja a növekedést. Az egyes termelő országokban a legnagyobb növekedést az Egyesült Államokban regisztrálták - 222%, Argentínában - 188%, Törökországban - 157%, a Szovjetunióban - 155% és Görögországban - 125%.
A 21. század előestéjén (1995) diótermelés a világon már meghaladta az 1 millió tonnás határt - 1 061 000 tonna, és 2000-ben elérte az 1 292 000 tonnát, 2005-ben pedig 1 793 000 tonnát. 2011-ben a világtermelés rekord 3442 000 tonnát adott el.
Érdekes megemlíteni, hogy az elmúlt 10 évben a gyártás vezetője Kína, USA, Irán és Törökország, a vezető kontinens pedig Ázsia, amelyet Amerika és Európa követ.
Figyelemre méltó, hogy a modern diótermeléssel rendelkező európai országokban - Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban a XXI. Század első éveiben a termelés stabilizálódása tapasztalható - Franciaországban - 28-33 ezer tonna, Olaszországban - 15-16 ezer tonna, Spanyolországban pedig 8–13 ezer tonna, enyhe emelkedő tendenciával. A 2011-es adatok emelkedő tendenciát mutatnak Romániában és Görögországban ebben a termelésben, ha a 2011-es adatokat nézzük.
Az Európai Unión belül a 2000–2011 közötti időszakra 168–194 ezer tonna érkezett, ami viszonylag fenntartható, növekvő tendenciájú termelésről beszél. A kivétel 2004 (152 000 tonna), valószínűleg a dió virágzásának és megtermékenyítésének kedvezőtlen éghajlati viszonyai miatt néhány EU-tagállamban.
A kapott termelés Törökországban és Szerbiában is jelentős. Az elmúlt években Irán megelőzte az Egyesült Államokat a diótermelő országok világranglistájának második helyéről.
A globális diótermelés várható növekedése a következőkön alapul a gyümölcsöző ültetvények teljes területe, amelyek 2000-ben 6165 170 dekát tettek ki, és 2007-ben elérték a 7 216 710 dekát.
Ezt a támogatást támasztják alá a világ átlaghozamára vonatkozó adatok is, amelyek 2000-ben 209 kg/dca-ról 2011-ben elérték a 354 kg/dca-t.
Ezek a számok azt mutatják, hogy az átlagos hozam szempontjából Irán, USA, Olaszország, Kína, Franciaország, Törökország a vezető országok.
Körülbelül 100 000 tonna kaliforniai diót importálnak Európába évente, hogy kielégítsék a kontinens igényeit.
A termelő országok többségében általános a termésnövekedés irányába mutató tendencia, amely egyértelműen azt mutatja, hogy magas hozamú fajtákat alkalmaznak és modern termesztési technológiákat alkalmaznak. Ezért a 250-300 kg/ha átlagtermés teljesen normális a modern dióültetvényeknél.
Diótermelés hazánkban
Az 1950-es évek közepéig a diós kultúra Bulgáriában főként amatőr volt, szőlőültetvényekben, mezőkön, utak, csatornák mentén egyedülálló fákként, nagyobb parkokban díszfaként (Velkov et al., 1951), ritkábban önálló gyümölcsösként. amelyekről a statisztikák először 1952-ben számoltak be (Nedev et al., 1983).
A diótermelés fejlődése hazánkban Nedev et al. (1983) két periódusra oszlik - az első 1956 óta, amikor az ültetvények 18 407 dekát tettek ki, és 1966-ban 44 002 dekára nőttek.
Ebben az időszakban az egyszemélyes fák száma 553 000-ről elérte a 919 000-et, a gyümölcsfák területe pedig 4200 dekáról 9200 dekára nőtt, vagy 22,8% -ról 20,9% -ra csökkent az összterülethez képest. Az egyedülálló fák esetében a gyümölcsöző fák relatív aránya szinte megmaradt - 97,5%, illetve 96,2%. Ha megnézzük a teljes elért termelés adatait, akkor azt látjuk, hogy 14 192 tonnából eléri a 22 076 tonnát a fenti két évben. Ebben az időszakban az egyszemélyes fák közül 13 808 tonnát, illetve 21 718 tonnát kaptak, vagyis az 1956-os és 1966-os össztermés 97,3% -át, illetve 95,4% -át tették ki, ami azt mutatja, hogy a jelzett időszakban az egyedülálló fák meghatározták a hazánkban kapott diótermelés megjelenése.