A bolgár gyermekek 26% -a egyáltalán nem olvas könyvet - oktatás

290

  • A+
  • A−

egyáltalán

A bolgár hallgatók mintegy 26% -a egyáltalán nem olvas könyvet, vagy nagyon ritkán olvas könyveket - derül ki az Oktatáskutató Intézet tanulmányából.

Az olvasási műveltség összetett jelenség, amely magában foglalja a különböző kognitív képességek és kompetenciák kombinációját. A tudományos irodalomban az olvasást gyakran a "kulturális tőke" mutatójának tekintik. Hozzájárul a fiatalok érzelmi és szellemi növekedéséhez; fejleszti képzeletüket; serkenti kíváncsiságukat; formálja az érdekeiket; hozzájárul szocializációjukhoz, és végső soron meghatározó szerepet játszik egyéni szellemi formálásukban. Az olvasás nemcsak esztétikai és érzelmi tapasztalatok forrása, hanem az ismeretek napi elsajátításának eszköze is. Az olvasási műveltség az összes tantárgy tanulási képességével társul, beleértve a matematikát is. Egyes kutatók szerint az olvasás gyakoriságában és jellegében mutatkozó különbségek nagymértékben megmagyarázhatják a hallgatók nemi és társadalmi-gazdasági helyzetük szerinti teljesítménybeli különbségeket. Elmondható, hogy az olvasási műveltség az alapja az egyén sikerének bármely területen.

Tanulmányok azt mutatják, hogy az írástudás szintje nagyon pontos és megbízható mutató az egyén és a közösség jövőbeni gazdasági és társadalmi jólétére, és az írástudás szintje kulcsfontosságú az emberi tőke értékelésében.. Az alacsony szintű műveltség korlátozott foglalkoztatási lehetőségekhez, szegénységhez, egyenlőtlenséghez és korlátozott polgári részvételhez vezet. Ezért a hatékony műveltségpolitikák és gyakorlatok fontos feltétele a magasabb szintű műveltséghez hozzájáruló tényezők jobb megértése. Az olvasási motiváció megteremtése elengedhetetlen az olvasási műveltség magas szintjének eléréséhez. Amikor a diákok motiváltak, többet olvasnak és foglalkoznak, ez pedig fejleszti a szókincset és az értés képességét. Az olvasás iránti elkötelezettséget rendkívül fontos tényezőnek tartják a jobb eredmény elérése érdekében, mivel arra ösztönzi a hallgatókat, hogy önállóan keressék a különféle tanulási lehetőségeket. Empirikus bizonyítékok vannak arra, hogy ez az elkötelezettség kompenzálhatja a kedvezőtlen társadalmi-gazdasági családi környezetnek a diákok teljesítményére gyakorolt ​​hatását.