Tolmácsolási határozat 47
1961. 05. 03. ÉRTELMEZŐ HATÁROZAT A LÉGJÁRMŰ MŰVÉSZETI SÉRÜLÉSE 27/1961 ND ÁSZF ALATT - NEM 27/1961.
Az ügy a Bolgár Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnökének javaslata alkalmával indíttatott értelmező határozatot az Art. 140. §-a, amelyet a gyakorlatban nem egyformán határoznak a bíróságok, így válaszolva:
1. Az, hogy a végtagok csontjainak - beleértve az ujjakat és a lábujjakat is - törése közepes testi sérülés-e.
2. A szeméremcsont törése közepes vagy könnyű testi sérülés.
3. Az, hogy agyrázkódást okoz-e, mindig mérsékelt sérülés.
A Legfőbb Ügyészség fenntartja, hogy a végtagok minden csonttörése, beleértve az ujjakat és a lábujjakat is, mindig mérsékelt testi sérülés.
A Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Büntető Kamaráinak Közgyűlése a felvetett kérdésekben való döntéshozatal érdekében figyelembe vette:
1. Az Art. 140. bekezdés A büntető törvénykönyv 2. cikke meghatározza a közepes testi sértés fogalmát. E szöveg szerint az átlagos testi sérülés a következő:
1) látás-, hallás- vagy beszédzavar; 2) a test végtagjainak (végeinek) mozgásának nehézsége vagy a reproduktív szervek károsodása reproduktív cselekvőképtelenség nélkül; 3) fogak kiütése, amelyek nélkül nehéz rágni vagy beszélni; 4) az arc eltorzulása; 5) tartós, nem életveszélyes egészségügyi rendellenesség vagy ideiglenes életveszélyes egészségügyi rendellenesség, és 6) a koponya, a mellkas és a hasüregbe behatoló sérülések.
A sérülés az egész végtagot vagy annak csak egy részét érintheti. Ahhoz azonban, hogy mérsékelt testi sérülésnek lehessen minősíteni, elegendő, ha ez nehézséget okozott a kar vagy a láb mozgatásában.
A láb vagy a kar törött vagy sérült csontja mérsékelt testi sérülés, amikor megnehezíti a végtag mozgatását. Ebben az esetben a bíróság az összegyűjtött bizonyítékok alapján konkrétan dönt minden esetről, és kétség esetén meghallgathatja a szakértő orvos véleményét.
A lábujjak vagy a kéz csontjának törése nem mindig akadályozza a végtag mozgását. A végtagok megmaradt csontjainak törése azonban mindig akadályozza a test végeinek mozgását, és mérsékelt testi sérülést jelent ezen a talajon, kivéve, ha ez egy láb vagy kar végleges eltávolítását vagy megcsonkítását jelenti.
A végtagok bármely csonttörése esetén, függetlenül attól, hogy a végtagok mozgása akadályozott-e vagy sem, a bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy a csontok törése nem veszélyezteti-e az életet a zsírembólia vagy más szövődmények miatt, és a törés közepes kár ez alapján is.
A sérülés összetétele nem számít, hogy a csont törött vagy repedt-e. A törött és repedezett csont egyaránt befolyásolja a sérült szerv funkcióit, és gátolja ennek a szervnek a mozgását.
A test végtagjainak mozgatásának nehézségei lehetnek állandóak vagy ideiglenesek. Ezekben az esetekben A büntető törvénykönyv 140. cikke nem követeli meg, hogy a test végtagjának mozgása nehéz legyen állandó.
Ahol erre az elemre szükség van, a törvény kifejezetten kimondta.
Például nem életveszélyes egészségi rendellenességből álló testi sérülés esetén annak mérsékelt testi sérülésnek minősülnie kell, hogy állandó legyen. Ugyanez vonatkozik az életveszélyes általános egészségi rendellenességre is, amely annak érdekében, hogy az Art. 139. bekezdés 2 A büntető törvénykönyvnek állandónak kell lennie.