SWU NEOFIT RILSKI - BLAGOEVGRAD FILOSZÓFIAI KAR A PSZICHOLÓGIA HATÓSÁGA
Délnyugati NEOFIT Rilski - Blagoevgrad Filozófiai Kar Tanszék PSZICHOLÓGIA A – T O R E F E R A T-értekezés tudományos oktatási fokozat odaítéléséért Pedagógiai és pszichológiai doktor Téma: A hallgatók funkcionális félgömb-aszimmetriája NEVRORAZVITIYNI VIOLATIONS PhD, Angeliki Ikonomevka Assadadovova Prof. 2019
A dolgozat megvitatására és védekezésre tett javaslatot az SWU "Neofit Rilski" Blagoevgradi Filozófiai Karának Pszichológiai Tanszékének ülésén. A cikk 226 oldalnyi tartalmat tartalmaz egy bevezetőben, öt fejezetet, összefoglalót, következtetéseket, hozzászólásokat, irodalomjegyzéket és mellékleteket. Az irodalomjegyzék 203 cirill és latin címet tartalmaz. A fejlődést 108 táblázat szemlélteti. A dolgozat hivatalos megvédésére 2019. április 12-én kerül sor. 14.00 órától az SW1 UK1 210A csarnokában Neofit Rilski a tudományos zsűri nyílt ülésén. 2
A tanulmány korlátai ellenére olyan eredmények születtek, amelyek hasznosak lehetnek az e fejlődési rendellenességek hátterében álló mechanizmusok megértéséhez, valamint a jövőbeni kutatás irányításához. ELMÉLETI RÉSZ ELSŐ FEJEZET: AZ EMBER MŰKÖDÉSI SZAKOSÍTÁSA. A fejlesztés elméleti (első) része az emberi agy funkcionális specializációjának problémáját, valamint a rugalmasság és az agy lateralizációjának kapcsolatát tárgyalja. 1.1. Az emberi agy funkcionális specializációjának keletkezése A funkcionális specializáció az emberi agy munkájának egyik alapelve, amelyről úgy vélik, hogy hozzájárul az információk gyorsabb és hatékonyabb feldolgozásához (Levy, 1969; Ringoetal, 1994; Matanova, 2016). 1.2. Az agyi lateralizáció koncepciójának történeti fejlődése Az agyi féltekék funkcionális különbségeinek és funkcionális integrációjának problémája hosszú múltra tekint vissza, és Pierre Brock francia orvos kutatásának eredményeként jelenik meg az egyik első jelzés az agyi funkciók lateralizációjának létezéséről. 1861-ben. 4
1.3. Az agy funkcionális specializációjának mai fogalmai Most már egyre nyilvánvalóbb, hogy az emberi agy agyi lateralizációjának kialakulása a genetikai és a nongenetikus tényezők összetett kölcsönhatásainak köszönhető (corballis, 2009; vallortigara & rogers, 2005). Számos elmélet fogalmazódott meg annak magyarázatára, hogy mi határozza meg az agy lateralizációját és rugalmasságát. 1.4. Az észlelési aszimmetria és a félgömb kölcsönhatásának hátterében álló mechanizmusok Sok kísérletet tettek a különböző kognitív feladatok lateralizált teljesítményének értelmezésére. Néhány elméleti modell szélesebb körben elfogadott (Allen, 1983). 1.5. A kar és az agy lateralizációja Az agy funkcionális aszimmetriája az emberi test szenzoros, motoros és kognitív aszimmetriájaként nyilvánul meg (Corballis, 1989; Annett, 1985). A "funkcionális agyi aszimmetria" kifejezés az a kognitív funkció feldolgozásának sajátos módjának elsődleges lokalizációjára utal a bal vagy a jobb agyféltekében (Halpern és mtsai., 1998). 1.6. Az agyi funkciók lateralizációjának értékelése Különböző technikák léteznek az agy funkcionális lateralizációjának értékelésére a vizsgálat kontextusától függően (tudományos vagy klinikai), amelyek közül néhány invazív, mások nem invazív (Stroobant et al., 2011). A helyi agykárosodásban szenvedő betegek vizsgálata alapötletet adott az agyi struktúrák és a kognitív funkciók kapcsolatáról (Gläscher, Tranel, Paul, Rudrauf, Rorden, Hornaday és Adolphs, 2009). 5.