Európai bankfelügyelet; slágerek; banki finanszírozás befektetési társaságok számára
Az Európai Bankfelügyelet úgy határozott, hogy komolyan visszafogja a bankok étvágyát a kockázati tőkebefektetési társaságokba, befektetési alapokba és különleges célú gazdasági társaságokba történő befektetések iránt, amelyek hazánkban a "Corporate Commercial Bank" csődje alatt váltak ismertté, és bármely más hasonló kockázatos pénzügyi rendszerek.
Ezt a szándékot bizonyítja az Európai Bankhatóság külön dokumentuma, amely "Útmutató a magas kockázatú kitettségtípusok meghatározásához". Május 16-i ülésén a BNB Kormányzótanácsa úgy határozott, hogy 2019. július 1-jétől megkezdi ezen iránymutatások teljes alkalmazását. Ezek az iránymutatások (és kizárólag céljaik céljából) meghatározzák a „kockázati tőke” és a „részvénytőke” fogalommeghatározásokat az 575/2013/EU rendeletben meghatározottak szerint.
Ezek az iránymutatások tisztázzák a kockázatitőke-társaságokba történő befektetés és a tőkebefektetés fogalmát is, a rendeletben foglaltak szerint. Azt is meghatározza, hogy milyen típusú kitettségekhez és milyen körülmények között társuljon különösen magas kockázat. "A BNB közleménye olvasható.
Más szavakkal, a befektetési és befektetési alapok befektetési jegyeibe és részvényeibe, valamint a különleges befektetési célú társaságokba történő összes banki befektetést a Kbt. Az 575/2013/EU rendelet 128. cikke. Hogy pontos legyünk, a szövegét szó szerint idézzük:
Magas kockázatú kitettségek
(1) Adott esetben az intézmények 150% -os kockázati súlyt rendelnek azokhoz a kitettségekhez, beleértve a kollektív befektetési vállalkozás részvényeit vagy befektetési jegyeit is, amelyek különösen magas kockázatokkal járnak.
(2) A magas kockázatú kitettségek a következő kitettségek bármelyikét magukban foglalják:
a) kockázatitőke-társaságokba történő befektetések;
b) ABA-ba történő befektetések a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében, kivéve, ha az Alap megbízása nem teszi lehetővé a 2009-es irányelv 51. cikkének (3) bekezdésében előírtaknál magasabb tőkeáttételt./65/EK;
c) alaptőkébe történő befektetések;
d) spekulatív ingatlanfinanszírozás.
(3) Annak értékelésekor, hogy a (2) bekezdésben említett kitettségektől eltérő kitettség magas kockázatú-e, az intézmények a következő kockázati jellemzőket veszik figyelembe:
a) az adós mulasztása miatt nagy a veszteség kockázata;
b) nem lehet megfelelően felmérni, hogy az expozíció az a) pont alá tartozik-e.
Az EBH iránymutatásokat ad ki, amelyek meghatározzák, hogy milyen típusú kitettségek és milyen körülmények között vannak magas kockázatok. "
Mit jelent mindez a bankok számára? A kölcsönt vagy bármely követelést egy olyan vállalattól vagy állampolgártól, amelynek nincsenek zálogjogai, most 100% -os kockázattal értékelik. Ebben a helyzetben egy ilyen, például 10 millió BGN összegű követeléshez a banknak 1,5 millió BGN tőkefedezetet kell biztosítania. Ha e követelések teljes összege 1 milliárd BGN, ami hazánkban nem kevés, akkor a banknak legalább 150 millió BGN tőkével kell rendelkeznie.