Az ókori ausztrál kristályok feltárják a Föld első mágneses mezőjének történetét
Az Ausztráliában talált apró kristályok segítenek a tudósoknak feltárni bolygónk első mágneses mezőjének ősi történetét, amely több száz millió évvel ezelőtt tűnt el.
És a kristályok azt mutatják, hogy ez a mező sokkal erősebb volt, mint azt korábban gondolták.
Ez pedig segíthet megtalálni a választ arra a kérdésre, hogy miért jött az élet a Földre.
Ezek a kicsi, ősi kristályok több mint félmilliárd évvel ezelőtti sziklákba vannak zárva. Ekkor kis mágneses részecskék úsznak az olvadt kőzetben. De amikor ez a skála lehűl, a részecskék a mágneses mező akkori irányához igazodva rögzülnek. Ezek a részecskék még mindig ugyanabban a helyzetben ülnek, és egy új tanulmány szerint ez azt mutatja, hogy sokkal erősebb mágneses mező hatott rájuk, mint azt korábban gondolták.
A Föld mágneses terét a szilárd vas belső magja hozza létre, amely a folyékony vas külső magjába forog egy geodinamikai folyamat során, amelynek során a mozgó folyadékok mozgási energiája mágneses energiává alakul. A légkörünkön túl messze terjedve ez a mező megvédi bolygónkat az űrben felrobbanó veszélyes részecskéktől, például a napszéltől és a kozmikus sugaraktól. De mivel a bolygó felszínén látható hatásai annyira minimálisak, a mező hosszú történetének tanulmányozása nehéz. Ez a történet azonban fontos a saját bolygónk és az univerzum más bolygóinak jövőjének megértéséhez.
Tudjuk, hogy bolygónknak a távoli múltban erős mágnespajzsa volt, mert megőrizte felszíni vizeit és kialakuló életét. Ellenkező esetben a kozmikus sugárzás már régen tönkretette volna az életet és a felszíni vizeket. Ebben a forgatókönyvben a Föld nagyon hasonlít a Marsra, amely elveszíti régi mágneses terét, amikor a bolygó lehűl és magja abbahagyja a forgást - állítják az EurekaAlert kutatói!.