Az aktívan olvasó gyerekek két évvel megelőzik társaikat az első hétben
Az Oktatáskutató Intézet jelentést tesz közzé a bolgár fiatalok motivációja és attitűdjei az olvasáshoz.
Az olvasási műveltség összetett jelenség, amely magában foglalja a különböző kognitív képességek és kompetenciák kombinációját. A tudományos irodalomban az olvasást gyakran a "kulturális tőke" mutatójának tekintik. Hozzájárul a fiatalok érzelmi és szellemi növekedéséhez; fejleszti képzeletüket; serkenti kíváncsiságukat; formálja az érdekeiket; hozzájárul szocializációjukhoz, és végső soron meghatározó szerepet játszik egyéni szellemi formálásukban. Az olvasás nemcsak esztétikai és érzelmi tapasztalatok forrása, hanem az ismeretek napi elsajátításának eszköze is. Az olvasási műveltség az összes tantárgy tanulási képességével társul, beleértve a matematikát is. Egyes kutatók szerint az olvasás gyakoriságában és jellegében mutatkozó különbségek nagymértékben megmagyarázhatják a hallgatók nemi és társadalmi-gazdasági helyzetük szerinti teljesítménybeli különbségeket.
Tanulmányok azt mutatják, hogy az írástudás szintje nagyon pontos és megbízható mutató az egyén és a közösség jövőbeni gazdasági és társadalmi jólétére, és az írástudás szintje kulcsfontosságú az emberi tőke értékelésében. Az alacsony műveltségi szint korlátozott foglalkoztatási lehetőségekhez, szegénységhez, egyenlőtlenséghez és korlátozott polgári részvételhez vezet. Ezért a hatékony műveltségpolitikák és gyakorlatok fontos feltétele a magasabb szintű műveltséghez hozzájáruló tényezők jobb megértése.
Mit szeret a bolgár diák olvasni, és ez hogyan formálja hozzáállását és olvasási képességeit?
Az akadémiai irodalomban sok olyan bizonyíték található, amely egyértelmű pozitív kapcsolatot mutat be az olvasási gyakoriság és az olvasási műveltség között. Egyes olvasási típusok azonban sokkal nagyobb mértékben járulnak hozzá az olvasási műveltség fejlődéséhez, mint mások. A PISA 2018 országos adatai azt mutatják, hogy minél gyakrabban olvasnak bolgár diákok szépirodalmat és ismeretterjesztőt, annál magasabbak az eredmények.
A szépirodalmat rendszeresen olvasó és az ilyen irodalmat soha nem olvasók olvasási műveltségében a különbség megegyezik majdnem kétéves iskolai végzettséggel.
Fontos az is, hogy "előrébb jussunk" azokhoz a fiatalokhoz, akik legalább hetente néhányszor olvasnak dokumentumirodalmat - az olvasási készség szempontjából fejlettebbek egy év tanulmányának megfelelő összeggel, mint osztálytársaik, akik soha nem olvasnak dokumentum szövegeket. Másrészt annál magasabb az olvasási pontszám, minél ritkábban olvasnak képregényeket és újságokat a hallgatók. A folyóiratok olvasásával kapcsolatban az adatok nem mutatnak egyértelmű kapcsolatot a folyóiratok olvasásának gyakorisága és a hallgatók átlageredménye között.