Ásványok Biológiai szerep és táplálkozási források illeszkedik a Strahil-hez

Tartalom:
Az ásványi anyagokat már jóval a vitaminok felfedezése előtt ismerte az emberiség. Amikor ez a 20. század elején történik, a háttérben maradnak, de nem sokáig, mert kiderül, hogy a vitaminok semmiképpen sem pótolhatják őket. Megfelelő figyelmet fordítva az előző cikkben szereplő vitaminokra, itt az ideje, hogy ugyanezt tegyük az ásványi anyagokkal, megvizsgálva, hogy mindegyikük milyen szerepet játszik.
Mik azok az ásványi anyagok?
Az ásványi anyagok szervetlen vegyületek, amelyek makrotápanyagokra vannak osztva (szükségük több mint 100 milligramm naponta) és nyomelemekre (szükség van néha 1-2 mikrogrammra, és nem haladja meg a napi néhány milligrammot). Meg kell jegyezni, hogy az ásványi anyagok mennyisége nem tükrözi azok fontosságát a szervezet számára. A vitaminokhoz hasonlóan nincs kalóriaértékük, ami azt jelenti, hogy nem közvetlenül látják el energiával a testet, hanem hasonlóan részt vesznek a szintézisében.
Makrotápanyagok
Kalcium (Ca)
A kalcium az emberi testben a legmagasabb tartalmú ásványi anyag, mivel teljes testtömegünk körülbelül 1,5% -át teszi ki. Létfontosságú és nélkülözhetetlen a csontrendszer felépítéséhez és védelméhez. Erre a célra a test teljes kalciummennyiségének 99% -a a csontokban és a fogakban található. A fennmaradó 1% az intracelluláris és az extracelluláris folyadékokban oszlik el, ahol elősegíti a különböző anyagcsere-folyamatok végrehajtását, az idegi impulzusok átadását, az izom összehúzódását, a vérnyomás szabályozását és a véralvadást. A kalcium test általi jó felszívódásának fontos feltétele a D-vitamin, a K2-vitamin, a foszfor, a nátrium és a magnézium jelenléte.
Élelmiszer-források: Friss tej, joghurt, sajt, parmezán, szardínia, leveles zöldségek, kínai káposzta, brokkoli;
Ajánlott napi adag: 800-1200 mg;
Biztonságos felső határ: 2000 mg;
Magnézium (Mg)
A magnézium több mint 300 enzimatikus reakció végrehajtásához szükséges ásványi anyag. Kalciummal, foszforral, D-vitaminnal és K-vitaminnal együtt építi és fenntartja az egészséges csontszerkezetet. Rendkívül fontos a fizikailag aktív emberek számára, mivel az adenozin-trifoszfát (ATP - a sejtek fő energiaforrása) alkotóeleme. Ezenkívül szabályozza a szívritmust, normalizálja a vérnyomást, serkenti az izmok és az idegek megfelelő működését. Részt vesz a fehérjeszintézis szabályozásában és aktiválja az anyagcserét. Tudjon meg többet a magnézium fontosságáról ebben a cikkben.
Élelmiszer-források: Zöld leveles zöldségek, spenót, kukorica, sárgarépa, rizs, tej, máj, teljes kiőrlésű kenyér, dió;
SDA: 350-400 mg;
Foszfor (P)
A foszfor a második leggyakoribb ásványi anyag az emberi testben. Szorosan összefügg a kalciummal, és az egyik ásványi anyag hiánya a másik nem megfelelő felszívódásához vezet. Az adenozin-trifoszfát - mint a magnézium - fő összetevőjeként fontos a test összes sejtjének energiaellátása szempontjából. Szükség van a csontrendszer megfelelő fejlődéséhez, a szív, a vesék és az idegrendszer normális működéséhez is. A foszforhiányhoz kapcsolódó gyakori tünetek és következmények: merevség, gyakori izomgörcsök, étvágytalanság, energiahiány, csontsűrűség-rendellenességek, vesekő.
Élelmiszer-források: Csirke, sajt és más tejtermékek, tojás, hal, hús, dió, teljes kiőrlésű kenyér;
SDA: 700 mg;
Biztonságos felső határ: 3000 mg;
Elektrolitok
A nátrium-, kálium- és klórelemek az emberi test fő elektrolitjai. Kölcsönhatásba lépnek egymással, és létfontosságúak az elektromos jelek továbbításához a test különböző részei és az agy között.
Klór (Cl)
Olyan ásványi anyag, amely a természetben nem szabad állapotban fordul elő, hanem csak vegyületek formájában. Leggyakrabban nátrium-klorid (asztali só) formájában található szinte minden típusú ételben és ivóvízben. Fenntartja az elektrolit és a víz egyensúlyát. A nátriummal kölcsönhatásban sósavat képez a gyomorban, ami viszont létfontosságú a B12-vitamin és a vas felszívódásához. Alapvető fontosságú a megfelelő és jó emésztéshez.
Élelmiszer-források: Asztali só, hal, hús, sajt, gyümölcs, zöldség;