A törvény szerint mindenkinek kötelessége a hulladékot külön - különben pénzbírsággal - ártalmatlanítani
Hazánkban a háztartások nem különítik el tömegesen a hulladékot külön-külön, mert a rendszer önkéntes alapon működik, nincsenek ösztönzők, ellenőrzések és szankciók.
Néhány évvel a kezdet után mi történik az újrahasznosítással Bulgáriában? Hová kerül az újrahasznosító tartályokból származó hulladék? Milyen problémák vannak?
A "megtakarítási gazdaság" kifejezést Lester Brown találta ki. Ebben a típusú gazdaságban elsődleges prioritás a fogyasztók árukkal való kielégítése. Ezt követően a rendszer a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés emelője lett. A logika egyszerű - minél több árut állítanak elő és dobnak el, annál több munkaerő lesz.
Ez az egyirányú rendszer az olcsó energiára támaszkodik, anélkül, hogy figyelembe venné korának néhány apró részletét, amelyek az elmúlt 20 évben egyre komolyabb problémákká váltak. Ezek a kimeríthető források, a túláradó városi hulladéklerakók, az üzemanyagok árának emelkedése, amelyek a hulladék további szállításához szükségesek.
A mai kihívás az, hogy ezt a gazdasági ritmust felváltsa az eldobott - vagy mindenütt előforduló REDUCE-REUSE-RECYCLE "csökkentés-újrafelhasználás-újrafeldolgozás gazdaságával".
A legtöbb ország az ún az "iparosodott világ" tett lépéseket ebbe az irányba. Az újrahasznosító ipar már most is nagyon jövedelmező és növekvő vállalkozás, amely egyre nagyobb mennyiségű értékes nyersanyagot juttat a feldolgozóiparnak.
A szemetet fokozatosan megvalósítják, mint felbecsülhetetlen erőforrást. A szeméttelepre dobni legalább veszteséges és rövidlátó. Ennek az erőforrásnak a nagy része azonban még mindig pazarlásba megy.
Újrafeldolgozás BULGÁRIÁBAN
Bulgáriában évek óta az üzleti élet is megpróbálja elkapni ezt a jövedelmező hullámot. A külön gyűjtés azonban még mindig gyerekcipőben jár, és az eredmények nehezen láthatók.
Bulgáriában évente összesen mintegy 3,5 millió tonna háztartási hulladékot dobnak le, ami fejenként körülbelül 450 kg-ot tesz ki - derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból. Szófia szemétje 400 ezer tonna.
Az otthonokban és irodákban felhalmozott hulladék körülbelül 2/3-a szerves vagy biológiailag lebontható - azaz. idővel természetes úton lebomlanak, ha nem keverednek más hulladékokkal. Egyelőre általában a hulladéklerakókban rothadnak.
Az ökológiai minisztériumnak, amely köteles betartani az európai normákat, stratégiája van a papíron lebomló biológiailag lebomló hulladék csökkentésére. A dokumentumban rögzített fő lépés a hulladék csökkentése.
Az ígéretek szerint 2020-ig a papírhulladék fokozatosan csökken, a biológiailag lebomló hulladékokat külön gyűjtik össze üzemanyagok és komposzt elégetése vagy előállítása érdekében, ehhez 200 millió BGN beruházásokra van szükség.
Eddig a komposztálást (a szerves hulladék elkülönített ártalmatlanítását) szórványosan gyakorolják, csak olyan kisvárosokban és településeken, ahol a hulladékot mezőgazdasági célokra használják fel, és az embereknek közvetlen érdekük van. Ilyenek Velingrád, Szmolyan, Kardzsáli, Apriltsi, Berkovitsa, Letnica, Veliki Preslav, Topolovgrad, Sadovo, Yablanitsa, Vetovo, Bratsigovo és Újvidék Szófia régiója. Körülbelül 30 olyan település van, amely maga jelentette be a komposztálást.
2007 óta az elkülönített begyűjtés intenzívebbé vált az egész ország önkormányzataiban, ahol a csomagolás hasznosítását és feldolgozását végző hat szervezet terjesztést végez (szerződéseket köt az önkormányzatokkal).
Jelenleg a konténerekben elhelyezett hulladék körülbelül 1/3-a újrahasznosítható. A hulladékot külön gyűjtő szervezetek adatai szerint a színes konténerekben a papír aránya a legnagyobb - körülbelül 50%. Ezután a műanyag és az üveg elrendeződik. A hajléktalan emberek nagy érdeklődése miatt a fém általában nem marad meg.
DOLGOK, AMELYET JÓ TUDNI FOGYASZTÓKÉNT
Az egyes termékek árának egy része a csomagolásuk megsemmisítésére vagy újrafeldolgozására kerül. A háztartások „háztartási hulladék” adója nettó jövedelmük körülbelül 1% -a, amely az európai országokban az adó nagyságrendjében van. Az adót azonban az ingatlan adómegállapítása alapján számítják, nem pedig a családtagok száma alapján. Ezért az állampolgároknak nincs személyes ösztönzése arra, hogy kevesebbet dobjanak el.
Egyébként a törvény szerint minden állampolgár köteles részt venni az újrahasznosítási rendszerben. Ellenkező esetben 150 és 500 BGN közötti bírságot terveznek. Ismételt megsértés esetén 300-ról 1000 levére változik.
A gyakorlatban azonban a törvényt tömegesen sértik, és ezt nem szankcionálják, mert hiányzik az önkormányzatok ellenőrzése. Ily módon az elkülönített gyűjtési rendszer önkéntessé válik, mivel kevesen tudnak róla.
ÜZLET ÉS SZEMÉLYE
2004-ben a helyi törvényeket összehangolták a csomagolási hulladékok hasznosításáról szóló 94/62/EK európai uniós irányelvvel. Azóta a csomagolt áruk gyártói és importőrei a hulladékgazdálkodási törvényben rögzített "szennyező fizet" elv szerint kötelesek összegyűjteni és újrafeldolgozni az általuk forgalomba hozott csomagolás egy százalékát.