A sötét energia hipotézisének egyik legfontosabb feltételezése téves lehet
A csillagászok felfedezték, hogy az univerzum talán nem gyorsan terjeszkedik, ami azt jelenti, hogy nincs szükség sötét energia létezésére.
A "sötét energia" elnevezéssel a kozmológusok egy olyan ismeretlen tényezőre hivatkoznak, amely az univerzum 1998-ban felfedezett gyorsított terjeszkedését okozza. "A világegyetem gyorsuló terjeszkedésének felfedezése távoli szupernóvák megfigyelésével" volt a 2011-es Nobel-díj a fizikában nem volt sötét energia, a gravitációnak lassítania kellene a tágulást.
Ez a felfedezés azáltal történt, hogy a távolságot a nagyon távoli galaxisokhoz nagy vöröseltolódással "standard gyertya" módszerrel mérték. A módszer jelentése az, hogy ha a forrás fényereje ismert, akkor a hozzá kapott távolság kiszámítható a befogadott sugárzás csillapításának mértékéből (minél messzebb van a "gyertya", annál kisebb a látható fényereje). Az Ia típusú szupernóvákat a csillagászatban erre a célra használják. Akkor világítanak, amikor a fehér törpe tömege, amely a környező anyag rovására növekszik, és amelyet a gravitáció vonz, elér egy bizonyos értéket, amelyet Chandrasekhar határnak neveznek. Mivel minden ilyen szupernóva körülbelül azonos tömegű, fényességüknek szinte azonosnak kell lennie.
Az Ia típusú szupernóva kutatás kimutatta, hogy a nagyon távoli galaxisok valójában még messzebb vannak, mint azt a Hubble-törvény követi, amely a galaxisok távolságát összekapcsolja vöröseltolódásukkal. Így a csillagászok arra a következtetésre jutottak, hogy az univerzum felgyorsult terjeszkedése.
Ez az eredmény azonban azon a feltételezésen alapul, hogy az Ia típusú szupernóvák fényessége nem változik a galaxisok korával, más szóval vöröseltolódással. A Yonsei Egyetem és a Csillagászati és Űrtudományi Intézet dél-koreai csillagászai által 9 év alatt végzett új megfigyelések elemzése azt mutatja, hogy ez a feltételezés valószínűleg téves.
A tanulmány eredményeit leíró cikk elfogadásra került az Astrophysical Journal folyóiratban. Az arxiv.org oldalon megismerkedhet vele.
A standard kozmológiai modell feltételezi a világegyetem gyorsított terjeszkedését és a sötét energia létezését.
A koreai csillagászok nagyon pontos spektroszkópiai méréseket végeztek (a jel/zaj arány megközelítőleg 175), lefedve az ismert korai típusú galaxisok nagy részét, amelyek az Ia típusú szupernóvák szülőgalaxisai. Ezeknek a megfigyeléseknek a segítségével a legközvetlenebb és legmegbízhatóbb becsléseket kaptuk a szülő galaxisok különböző csillagpopulációinak életkoráról. A kutatók 99,5 százalékos valószínűséggel találtak szignifikáns összefüggést a szupernóvák fényessége és a csillagpopulációk kora között. Így ezek az eredmények a valaha készült legközvetlenebb és legszigorúbb tesztet az Ia típusú szupernóvák fényességének evolúciójának lehetőségéről.