A köles gyakori fogyasztása csökkenti a cukorbetegség kockázatát
A köles az amaranthoz és a quinoához hasonló termék, de egyre inkább előnyben részesíti. Évekkel ezelőtt Európában a kölest elsősorban madarak és állatállomány táplálékául használták. Most azonban a legjobb éttermek menüjében látható.
A történelem azt mondja, hogy a gabonát először Kínában és Afrika északi részein, pontosabban Etiópiában termesztették az újkőkorban. Idővel a köles elterjedt egész Európában. Még a rómaiak és a gallok is készítettek zabkását belőle, és a középkorban szélesebb körben használták, mint a búzát. Az Ószövetségben a kenyér alapanyagaként is említik.
Ma a kultúra továbbra is a világ népességének egyharmada számára alapvető élelmiszer. A köles lisztté őrlik, és sok ázsiai országra jellemző lapos kenyér gyúrására szolgál. Néhány afrikai országban sört és bort készítenek belőle. A gabonafélék legnagyobb termelői Kína, India, Nigéria és Oroszország. Az utóbbi években azonban növekszik az érdeklődés a gabona iránt. A köles különösen keresett a gluténmentes étrendben.
A köles tápértéke
A köles tápláló étel. Rostot, vasat, B-vitaminokat, mangánt, foszfort és magnéziumot tartalmaz. Emellett erősen lúgos, ami könnyen emészthetővé teszi és megnyugtatja a gyomrot. A gabonafélék, és különösen a köles napi fogyasztása a test megfelelő működéséhez szükséges tápanyagok széles skáláját biztosítja.