10 kognitív torzulás, amely tönkreteszi a pszichét
A körülményeink nem határoznak meg minket. Nem számít, mi történik az életben, mindig hatalmunkban áll a hozzáállásunk megválasztása. Tehát mi a különbség valaki között, aki továbbra is reménykedik, annak ellenére, hogy nagy fájdalmai vannak, és valaki, aki megüt az ujjával, és dühös marad a nap további részében? A válasz a gondolkodás mintáiban rejlik.
A pszichológusok a "kognitív torzulások" kifejezéssel ésszerűtlen, felfújt gondolatokat vagy meggyőződéseket írnak le, amelyek torzítják az ember valóságfelfogását, általában negatív módon. Gyakori a kognitív zavar, de nehéz felismerni, ha nem tudja, mire kell figyelnie. Sok automatikus gondolatként jelenik meg. Olyan gyakoriak, hogy az ember gyakran nem veszi észre, hogy hatalma van megváltoztatni őket.
A kognitív károsodás súlyosan befolyásolhatja a mentális egészséget, és fokozott stresszhez, depresszióhoz és szorongáshoz vezethet. Ha ezeket nem korrigálják, akkor ezek az automatikus gondolkodási minták kialakulhatnak, és negatívan befolyásolhatják a döntések racionális, logikus módját.
Azok számára, akik javítani akarják mentális egészségüket és felismerik a bosszantó kognitív torzulásokat, a GoodTherapy összeállította a leggyakoribbak listáját. Íme az első 10 gondolkodásmód, amelyek már eltorzíthatják a valóság felfogását. Nézze meg, felismeri-e önmagát vagy valakit:
1. Fekete-fehér gondolkodás
Az ilyen bipoláris gondolkodásmóddal rendelkező ember általában vagy látja a dolgokat. Valami jó vagy rossz, helyes vagy rossz, minden vagy semmi. A fekete-fehér gondolkodás nem ismeri fel, hogy a fekete és a fehér között szinte mindig több szürke árnyalat létezik. Ha csak két lehetséges oldalt lát vagy eredményez valamit, az egyik figyelmen kívül hagyja az átlagos és valószínűleg ésszerűbb helyzetet.
2. Testreszabás
Ebben a gondolkodásmódban az egyén hajlamos személyesen venni a dolgokat. A többi ember által tett dolgokat saját cselekedeteinek vagy viselkedésének tulajdoníthatja. Ez a fajta gondolkodás arra is készteti, hogy hibáztassa önmagát a kontrollon kívül álló külső körülmények miatt.
3. "muszáj volt"
A "kell" vagy a "kellene" gondolatokat szinte mindig kognitív torzítások kísérik. Például: "Korábban kellett volna megérkeznem" vagy "Fogynom kell, hogy vonzóbbá váljak". Ez a fajta gondolkodás bűntudatot vagy szégyent érezhet. A "muszáj" kijelentések is gyakoriak, ha másokról van szó az életünkben. Ezek a gondolatok lehetnek például "Korábban kellett volna felhívnia" vagy "Meg kellett volna köszönnie mindazt a segítséget, amit adtam neki." Az ilyen gondolatok az embert elégedetlennek, dühösnek és keserűnek érezhetik, ha mások nem felelnek meg irreális elvárásaiknak. Bármennyire is szeretnénk, nem tudjuk ellenőrizni a másik viselkedését, ezért nem egészséges gondolkodni azon, hogy mit tegyenek mások.